zda logo png

„Életmódja építész”

Ha lehetett, magyar mesterekkel dolgoztatott, hirtelen haragú volt és nem tűrte a dilettantizmust a magyar építészet géniusza, az Operaház tervezője, Ybl Miklós.

„Arca gömbös, orra idmos, szeme és haja színe barna. Magas, életmódja építész” – így jellemezték 1844-ben az akkor épp harmincéves Ybl Miklóst útlevelében. De ki volt ez az ember, akinek számos kiemelkedő alkotása mellett a keze munkáját viseli a világ egyik legszebb Operaháza? Aki nemcsak tudásával, hanem méretével is kimagaslott a kortársai közül. Aki nem tűrte a dilettantizmust, és hirtelen haragjában akár több botot is képes volt széttörni a rosszul lerakott kövezeten. Aki olyan munkásságot hagyott maga után, amit még ma is elemzünk, és mindezek ellenére szinte sosem szerepelt a napilapok címlapjain, hanem rejtőzködő életmódot folytatott.

Nemcsak Ybl Miklós életéhez, személyiségéhez és munkásságához visz közelebb az Operaláz című sorozat 11. része, hanem ahhoz az építészi karmesteri pálcához is, amellyel több ezer ember munkáját irányította az Operaház tervezése és építése alatt. Emellett a műsor betekintést ad az épület rekonstrukcióját megelőző felmérési folyamatba, a háromdimenziós modellekbe, valamint a fém- és üvegrestaurátorok aprólékos és rendkívül izgalmas munkájába.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.