A Kelenföldi pályaudvar térségének átalakulása Budapest egyik legjelentősebb urbanisztikai kihívása. A ZDA koncepciója erre a helyzetre nem pusztán egy kereskedelmi és szolgáltató központ megtervezésével válaszolt, hanem egy olyan városi beavatkozás lehetőségével, amely a fejlesztést tágabb közlekedési, városszerkezeti és közösségi összefüggésrendszerbe helyezi.

A XI. kerületi Kelenföldi pályaudvar Budapest egyik legfontosabb intermodális csomópontja, ahol a belvárosi, elővárosi, agglomerációs, országos és nemzetközi közlekedési rendszerek találkoznak. Ez a csomóponti szerep egyszerre jelent komoly lehetőséget és felelősséget. A 4-es metró ideiglenes végállomásaként a terület a főváros egyik meghatározó városszerkezeti elemévé válhat, különösen akkor, ha képes az M1–M7 bevezető szakasza és más irányok felől érkező autós forgalom egy részét a közösségi közlekedési hálózatra átterelni.

A helyszín adottságai ugyanakkor túlmutatnak a közlekedési funkción. A pályaudvar térsége alkalmas arra, hogy új városrészközpontként, illetve Budapest belső „nyugati kapujaként” működjön. Ennek feltétele, hogy a pályaudvar mindkét oldalának környezete városfejlesztési, közlekedési, városépítészeti és környezetalakítási szempontból egységes rendszerként legyen kezelve. Csak így használható ki a metróberuházás területfejlesztő hatása, és így jöhet létre valóban magas minőségű, rendezett épített környezet.

A tervezési feladat ezért a kereskedelmi és szolgáltató funkciók elhelyezésénél szélesebb kérdéseket vetett fel. Az új épületnek egyszerre kellett hatékonyan kiszolgálnia az alapfunkciókat, első meghatározó elemeként megjelennie a formálódó városközpontnak, valamint olyan egyedi, innovatív és környezetbarát karaktert kialakítania, amely építési és üzemeltetési szempontból is gazdaságos marad.

A koncepció célja egy emblematikus, mégis jól működő épület létrehozása volt, amely külső megjelenésével, belső tereivel és környezetalakításával értéket teremt az itt élők, az átszálló utasok és az idelátogatók számára egyaránt. A fejlesztés így nem önálló kereskedelmi objektumként, hanem a kelenföldi városrészközpont kialakulásának egyik első, karakterformáló elemeként értelmezhető.