
Magyar Állami Operaház felújítása
Budapest | 2017-2022 | 27 000 m² | Megvalósult
Az Ybl Miklós tervei alapján épült, 1884-ben megnyílt Magyar Állami Operaház Európa egyik kiemelkedő történeti operaháza. Az Andrássy út világörökségi környezetében álló épület a magyar neoreneszánsz építészet egyik főműve, amelyben az építészeti kompozíció, a társművészeti díszítés és a színházi működés eredetileg is szoros egységet alkotott.
A több mint 140 éve folyamatosan használt épület átfogó felújításának célja az volt, hogy az Operaház megőrizze történeti karakterét, miközben műszaki, színháztechnológiai és közönségforgalmi szempontból is megfeleljen a 21. századi elvárásoknak. A ZDA tervezésében megvalósult munka alapelve Ybl Miklós eredeti építészeti szándékának minél pontosabb megértése és kortárs eszközökkel való továbbvitele volt.
A restaurálás során a nézőtér, a reprezentatív fogadóterek és az ünnepi közlekedők archív kutatások, restaurátori vizsgálatok és anyagelemzések alapján kapták vissza eredeti színvilágukat és részletgazdagságukat. A későbbi átalakításokat minden esetben gondos mérlegelés előzte meg: ahol indokolt volt, a beavatkozások visszaléptek a történeti állapot felé, miközben az épület folyamatos használatának rétegei is értékelésre kerültek.
A történeti terek helyreállításával párhuzamosan teljes körűen megújult a színpadtechnika, a gépészet, az akusztika, a tűzvédelem és a háttérterületek rendszere. Az új nézőtéri székek, a korszerű világítás, az energiahatékony épületrendszerek és az akadálymentesítés elemei diszkréten illeszkednek a történeti környezetbe. A korábban jegykategóriák szerint elkülönülő közönségforgalmi rendszert a felújítás megnyitotta: az Operaház ma egységesebben és demokratikusabban használható középületként működik.
A Magyar Állami Operaház felújítása annak példája, hogyan válhat egy 19. századi, kiemelt műemléki értékű színházépület korszerűen működő, nemzetközi színvonalú előadóművészeti intézménnyé. A projekt egyszerre szólt a történeti hitelesség helyreállításáról, a műszaki rendszerek teljes megújításáról és arról, hogy az épület eredeti akusztikai, atmoszférikus és városi szerepe újra érvényesen jelenjen meg.
Vezető tervező
Zoboki Gábor DLA habil., Turi Zoltán, Borzák Richárd
Építész tervezők
Antmann Somogyi András, Bánsági Dávid, Besey Judit, Fekete Attila, Galgóczki Bonifác, Iványi Réka, Jaczó Anna, Kacsoh Gábor, Kakas László, Kormányos Anna, Lencsés Albert, Molnár Zoé, Orlovits Balázs, Poller Mónika, Reppert Béla, Révai Virág, Rutkai Pál, Seidl Krisztián, Silvester Csaba, Szlabey Balázs, Szontág Júlia, Timár András, Fekete Ferenc, Molnár Máté, Sztankó Gerda
Árvainé Szabó Valéria, Csöndes-Albert Fatime, Miklós Bernadett, Palásti Ildikó
Megbízó
W-É-L Opera Konzorcium
Projekt koordinátor
Farkas Dóra
Főbb társtervezők
Mezős Tamás (műemléki szakértés), Fellegi Eszter, Révész Eszter (textiltervezés), Branczik Márta (művészettörténet), Tompai Zsuzsa (színpadtechnológia), Szabó Henriett (akadélymentesítés), ZED Építész Stúdió, Czakó, Stúdió Kvarc, Demeter Design Studio, Tripartitum, FRT Raszter, STR-Design, Kamarások, 2 RABB, Körös Consult, Hungaroproject Mérnökiroda, Vár-Kert Műszaki Tervezési Kft., VÁROS-TEAMPANNON, Design Studio, Pro Almond, STUDIO DAP, Entel, Arató Akusztika, The Greypixel, Mentartis, MadebyLight, Graphasel
Az Ybl Miklós tervei alapján épült, 1884-ben megnyílt Magyar Állami Operaház Európa egyik kiemelkedő történeti operaháza. Az Andrássy út világörökségi környezetében álló épület a magyar neoreneszánsz építészet egyik főműve, amelyben az építészeti kompozíció, a társművészeti díszítés és a színházi működés eredetileg is szoros egységet alkotott.
A több mint 140 éve folyamatosan használt épület átfogó felújításának célja az volt, hogy az Operaház megőrizze történeti karakterét, miközben műszaki, színháztechnológiai és közönségforgalmi szempontból is megfeleljen a 21. századi elvárásoknak. A ZDA tervezésében megvalósult munka alapelve Ybl Miklós eredeti építészeti szándékának minél pontosabb megértése és kortárs eszközökkel való továbbvitele volt.
A restaurálás során a nézőtér, a reprezentatív fogadóterek és az ünnepi közlekedők archív kutatások, restaurátori vizsgálatok és anyagelemzések alapján kapták vissza eredeti színvilágukat és részletgazdagságukat. A későbbi átalakításokat minden esetben gondos mérlegelés előzte meg: ahol indokolt volt, a beavatkozások visszaléptek a történeti állapot felé, miközben az épület folyamatos használatának rétegei is értékelésre kerültek.
A történeti terek helyreállításával párhuzamosan teljes körűen megújult a színpadtechnika, a gépészet, az akusztika, a tűzvédelem és a háttérterületek rendszere. Az új nézőtéri székek, a korszerű világítás, az energiahatékony épületrendszerek és az akadálymentesítés elemei diszkréten illeszkednek a történeti környezetbe. A korábban jegykategóriák szerint elkülönülő közönségforgalmi rendszert a felújítás megnyitotta: az Operaház ma egységesebben és demokratikusabban használható középületként működik.
A Magyar Állami Operaház felújítása annak példája, hogyan válhat egy 19. századi, kiemelt műemléki értékű színházépület korszerűen működő, nemzetközi színvonalú előadóművészeti intézménnyé. A projekt egyszerre szólt a történeti hitelesség helyreállításáról, a műszaki rendszerek teljes megújításáról és arról, hogy az épület eredeti akusztikai, atmoszférikus és városi szerepe újra érvényesen jelenjen meg.
Europa Nostra Award, Winner, Conservation & Adaptive Reuse Category 2026
Big See, Középületek, kulturális épületek és infrastruktúra épületek kategóriában, 2024
FIABCI Hungary, Kulturális – és Örökségvédelem kategóriában, Fődíj, 2023
Vezető tervező
Zoboki Gábor DLA habil., Turi Zoltán, Borzák Richárd
Építész tervezők
Antmann Somogyi András, Bánsági Dávid, Besey Judit, Fekete Attila, Galgóczki Bonifác, Iványi Réka, Jaczó Anna, Kacsoh Gábor, Kakas László, Kormányos Anna, Lencsés Albert, Molnár Zoé, Orlovits Balázs, Poller Mónika, Reppert Béla, Révai Virág, Rutkai Pál, Seidl Krisztián, Silvester Csaba, Szlabey Balázs, Szontág Júlia, Timár András, Fekete Ferenc, Molnár Máté, Sztankó Gerda
Árvainé Szabó Valéria, Csöndes-Albert Fatime, Miklós Bernadett, Palásti Ildikó
Megbízó
W-É-L Opera Konzorcium
Projekt koordinátor
Farkas Dóra
Főbb társtervezők
Mezős Tamás (műemléki szakértés), Fellegi Eszter, Révész Eszter (textiltervezés), Branczik Márta (művészettörténet), Tompai Zsuzsa (színpadtechnológia), Szabó Henriett (akadélymentesítés), ZED Építész Stúdió, Czakó, Stúdió Kvarc, Demeter Design Studio, Tripartitum, FRT Raszter, STR-Design, Kamarások, 2 RABB, Körös Consult, Hungaroproject Mérnökiroda, Vár-Kert Műszaki Tervezési Kft., VÁROS-TEAMPANNON, Design Studio, Pro Almond, STUDIO DAP, Entel, Arató Akusztika, The Greypixel, Mentartis, MadebyLight, Graphasel














