A Dorottya utca 6. és az Apáczai Csere János utca 15. szám alatt álló, egykor Wurm-udvarként ismert épület a pesti Belváros egyik összetett történeti rétegeket hordozó háza. A három utcára nyíló, körülépített udvaros épület utcai szárnyai klasszicista architektúrával és gazdag plasztikával jelennek meg, belső rendszerében pedig a későbbi átépítések emlékei is megőrződtek.

Az eredetileg Pollack Mihály által tervezett, földszint plusz kétemeletes klasszicista épület a 19. és 20. század során többször átalakult és bővült. Az udvari bankcsarnokot és a hozzá kapcsolódó reprezentatív térsort Hauszmann Alajos tervezte, így az épület egyszerre őriz klasszicista és századfordulós neobarokk építészeti értékeket. A tervezés során ezeknek a még fellelhető részleteknek a megőrzése, helyreállítása és új funkcióba illesztése volt az egyik legfontosabb kiindulópont.

A megbízói program a műemléki épület adottságaira építve tradicionális hangulatú luxuslakások, valamint elegáns kereskedelmi és irodaterületek kialakítását irányozta elő. Az épület eredeti, kéttraktusos, függőfolyosós rendszere azonban a megváltozott funkcionális követelmények mellett sem irodaházként, sem szállodaként, sem lakóházként nem volt gazdaságosan és megfelelő minőségben használható.

A koncepció ezért a műemlék méltó újraélesztése érdekében az utcai traktusok, a bankcsarnok, valamint a hozzá kapcsolódó földszinti és első emeleti terek megtartására épült, miközben az udvari épületrészek helyén egy új, ház-a-házban elven működő beépítés jöhetett létre. Az új belső struktúrába beékelődő, rekonstruált Hauszmann-csarnok az épület történeti és kortárs rétegeit összekapcsoló reprezentatív központi térként működik.