A Yettel - korábbi nevén Telenor - törökbálinti székháza Magyarországon úttörő módon képviselte a „New Way of Working” szemléletét. A ZDA által tervezett, zöldmezős beruházás célja olyan környezetbarát és kooperatív munkahely létrehozása volt, amely a skandináv vállalati kultúra értékeit, a munkatársak egyenrangúságát és a kommunikációra épülő irodai működést építészeti eszközökkel fordítja le a hazai viszonyokra.

A 2000-es évek közepén ez a szemlélet radikálisan újnak számított a hazai irodaház-kultúrában, amelyet még alapvetően a személyes munkaállomások egymás mellé sorolása határozott meg. A Telenor Ház ezzel szemben az elmélyült egyéni munka és az intenzív együttműködés párhuzamos működését támogató, változatos karakterű és rugalmasan használható munkatereket hozott létre.

Az épület kilenc irodai szárnya legyezőszerűen veszi körül a nagy belmagasságú, üvegezett központi előcsarnokot. Az osztott alaprajzi kialakítás révén a nagy alapterületű székház folyamatos kapcsolatban marad a környező természeti környezettel. Az egyes szinteken 50-60 fős irodaegységek működnek, amelyek nyitott tereikkel, zöldre néző üvegfelületeikkel és zárt tárgyalóikkal egyszerre biztosítanak közösségi és koncentrált munkavégzésre alkalmas környezetet.

A teljes magasságában megnyíló előcsarnok az épület közösségi életének központja. A unitokat összekapcsoló, dinamikusan kanyargó fehér közlekedőszalagok nem pusztán funkcionális elemek, hanem a belső tér karakterét meghatározó építészeti gesztusok is. A közösségi terek, a kortárs képzőművészeti elemek és a tájba ágyazott működés együttese a természetközeli munkahely fogalmát valós tartalommal tölti meg.

A székház műszaki rendszerei a fenntartható működést is kiemelten kezelik. Az épület fűtése geotermikus energiára épül, amely megvalósulásakor Magyarország egyik legnagyobb, megújuló energián alapuló fűtési rendszere volt. A környezettudatos gépészeti megoldások így szervesen kapcsolódnak az épület humánus, együttműködésre és nyitottságra építő térszervezéséhez.